Munkabaleset, üzemi baleset, baleseti ellátások

Munkahelyi baleset esetén a munkavállaló a munkahelyén, avagy munkavégzésével összefüggésben sérülést szenved és ebből eredően kára (kiadása) keletkezik. 2012-től az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) alapján kell megtéríteni a balesettel összefüggésbe hozható károkat.

Minden munkáltatónak törvényi kötelessége a nála történt munkabalesetek kivizsgálása. Ennek során jegyzőkönyvet (Üzemi baleseti jegyzőkönyv) kell készítenie és határozatot kell hoznia, hogy elismeri-e munkabalesetnek a területén történt balesetet munkabalesetnek. Amennyiben – esetlegesen - a munkáltató a bekövetkezett balesetet nem ismerné el munkabalesetnek, úgy köteles erről tájékoztatni a sérültet (halál esetén a hozzátartozót) és tájékoztatnia kell a jogorvoslati jogosultságáról is (pl.: munkaügyi felügyelőség). Munkahelyi baleset esetén a munkáltatónak kártérítési kötelezettsége van a munkavállaló fele anyagi és nem anyagi kár vonatkozásában ( elmaradt munkabér, munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelem, vagyoni kár).

Munkahelyi balesetnek számít az is, ha a munkavállalót a munkába(ból) történő utazása alkalmával éri baleset, de csak akkor, ha a szállítás a munkáltató által üzemeltetett (ill. saját) járművel való közlekedés során következik be. Egyéb esetben a baleset, a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti úti üzemi balesetnek minősül.

A munkabalesetet, illetve az úti balesetet társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek kell elismertetni ahhoz, hogy a sérült jogosult legyen az egészségbiztosítási baleseti ellátásokra, mint kiemelt táppénz.

Mi az üzemi baleset?

Társadalombiztosítási szempontból az a baleset tekinthető üzemi balesetnek, amely:

  • a biztosítottat (sérültet) a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset), illetőleg
  • munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset (munkavégzéssel összefüggő úti baleset), továbbá
  • a biztosítottat egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (keresőképtelenség, egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának elbírálása céljából elrendelt, vagy a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenéssel összefüggésben) érte.

Mikor nem minősíthető a baleset üzemi balesetnek?

  • ha kizárólag a sérült ittassága miatt következett be,
  • ha munkahelyi rendbontás következménye,
  • a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén,
  • az úti balesetek körében, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be.

Hogyan minősítik üzemivé a balesetet?

  • A baleset megtörténtét munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
  • Határozat formájában a munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e.
  • A határozatot továbbítani kell a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv fele (munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely, vagy a munkáltató székhelye szerinti kormányhivatal) , aki határozatot hoz arról, hogy a munkabalesetet, vagy úti balesetet üzemi balesetnek minősíti-e?

Az egészségbiztosítás baleseti ellátásai kizárólag e határozat alapján vehetők igénybe, mely baleseti táppénz, illetve baleseti járadék lehet.

Az egyéni és társas vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő, illetve a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója által elszenvedett balesetet – a sérült bejelentése alapján – a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal vizsgálja ki, és veszi fel a baleseti jegyzőkönyvet.

Jogszabályok:

  • A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény; érintett szakaszok: 51–52.§ 53. §. 64–65. §,
  • A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet; érintett szakaszok: 1. § m) pontja, 32.§, 44. §, 45.§,
  • A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény; érintett szakaszok: 5. §, 6. §, 14. § (1) –(2) c) 15. § 18. § (1) a–c);
  • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény; érintett szakaszok: 64–69. §,
  • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet végrehajtásáról; érintett szakaszok: 5–10. §,
  • A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet; érintett szakaszok: 3.§, 5.§ és a 2. 4. 5. és 6. számú mellékletei

WEB: zkarolyi, 2009-2016