ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Kommunikációs Főosztály
1097 Budapest, Gyáli út 2–6. 1437 Budapest, Pf. 839
Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1310 Telefax: (1) 476-1339
E-mail: kommunikacio@oth.antsz.hu

Kérdések és válaszok az új influenzáról, a megelőzésről, a védőoltásról

Általános kérdések és válaszok
 
– Melyek az új típusú influenza tünetei?
A megbetegedés általában az influenza szokásos jellegzetes tüneteivel jár, és szövődmény nélkül, magától gyógyul. A betegség hirtelen kezdődik, a leggyakrabban észlelt tünetei: láz, köhögés, torokfájás, orrdugulás, orrfolyás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, hidegrázás. A légúti tünetek mellett esetenként gyomor-bélrendszeri tünetek is előfordulhatnak, pl. hasmenés, hányinger, hányás.

– Mennyi a betegség lappangási ideje?
A betegség lappangási ideje általában 1-4 nap, maximum 7 nap.

– Mi a teendő, ha a fenti tüneteket észleli magán valaki?
Ha a fenti tünetek jelentkeznek, akkor a legfontosabb teendő, hogy a beteg maradjon otthon. Amennyiben a beteg krónikus alapbetegségben szenved és hirtelen rosszabbodni kezd az állapota, vagy szövődmények lépnek fel (pl. néhány napos láztalanság után újból jelentkező, vagy hosszan, 3-4 napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés), akkor vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával vagy a gyermekorvossal, hiszen az orvos dönthet a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról.

– Hogyan lehet megelőzni a megfertőződést, illetve a fertőzés terjedését?
A fertőződés esélye csökkenthető, ha kerülik a szoros érintkezéseket, és betartják az általános személyi higiénés
szabályokat, különös tekintettel a kézhigiénére, a köhögés-tüsszentés etikettre, továbbá erre a gyermekeket is megtanítják.

– Melyek a megfelelő kézhigiéné alapvető szabályai?
A kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson. Azok az alkohol tartalmú
kézfertőtlenítők, amelyek legalább 60%-os alkoholtartalmúak, szintén hatásosak.

– Életben marad-e a vírus a különböző tárgyak felületén, pl. a számítógép billentyűzetén?
Igen. Az influenzavírus képes terjedni oly módon is, hogy valaki a kezével a különböző tárgyak megfogásával továbbítja az azokra leüllepedett váladékcseppekben található vírust a saját nyálkahártyájára (szemébe, szájába, orrába.). A szokásos módszerrel végzett gyakori takarítás elegendő a felületek és tárgyak tisztán tartására, külön fertőtlenítésre nincs szükség.

– Milyen adatokat gyűjthet az ÁNTSZ a védőoltást igénylőktől?
Az az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. Törvény (továbbiakban: Avtv.) 4. § (1) bekezdés d.) pontja és 33. (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele céljából egészségügyi és személyi adatot az ÁNTSZ feladatai ellátásához szükséges mértékben kezelhessen. Az ÁNTSZ ezirányú feladatait az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. tv. (továbbiakban. Ehi.) 4. § (6) bekezdés e.) pontja rögzíti, mely kimondja, hogy az ÁNTSZ feladata a lakosság járványügyi védelméhez szükséges védő-oltó anyagok mennyiségének, készletben tartásának meghatározása, továbbá az Ehi 6. § l.) pontja értelmében a járvánnyal kapcsolatos egészségügyi igazgatási és koordinációs teendők ellátása. A fent nevezett cél eléréséhez és feladat ellátásához szükséges tehát az ÁNTSZ számára a betegek adatainak kezelése annak érdekében, hogy a szolgálat pontos információval rendelkezzen a vakcinák valódi jogosultak részére történő beadásáról, készletek visszaellenőrizhető fogyásáról valamint elosztásuk zavartalan biztosításáról.

A tanévvel kapcsolatos kérdések és válaszok

 

– Kell-e számítani az új influenza felbukkanására az iskolánkban?
Az iskoláskorú gyermekek gyakran kapnak el légúti fertőzéseket. Az iskolákban – mint zárt közösségekben – a gyerekek könnyen terjeszthetik a fertőzést egymás között, és átadhatják a felnőtteknek is. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok szerint az új influenzavírus által okozott legtöbb megbetegedést az 5-24 éves korosztályból jelentették.

– Hogyan tájékozódhatnak az iskolák és a fenntartóik arról, hogy mikor milyen intézkedések javasoltak?
Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK), szorosan együttműködve az ÁNTSZ területi intézeteivel és a
háziorvosokkal, figyelemmel kíséri az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók heti számát, és követi a súlyos lefolyású megbetegedések előfordulását. Követik továbbá a megbetegedések földrajzi előfordulásának alakulását, továbbá a laboratóriumba beküldött mintákból kimutatott influenzavírusok jellemzőit is. A területi és országos adatokat hetente elemzik, és összehasonlítják a korábbi influenzaszezonokban regisztrált adatokkal, így értékelik az aktuális járványügyi helyzetet. Az OEK és a Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi szakembereinek a javaslatai és a meghozott járványügyi intézkedések az aktuális járványügyi helyzeten, a megbetegedések súlyosságán és a lehetséges társadalmi következmények mérlegelésén alapulnak.
Az influenza földrajzi terjedésétől függően az influenza járványügyi helyzete és hatása helyi szinten különbözhet attól, amit az ország más részein tapasztalnak, ezért az adott időben javasolt intézkedések is különbözhetnek területenként.

– Kik azok a diákok és a tanárok közül, akik az influenza súlyos szövődményeit tekintve fokozott kockázati csoportba tartoznak?
Bárki elkaphatja az influenzát (az egyébként egészséges személyek is), és szövődmények is előfordulhatnak bármely korosztályban. A szövődmények szempontjából azonban a leginkább veszélyeztetettek a krónikus alapbetegségben szenvedők életkortól függetlenül (pl. krónikus tüdőbetegek – beleértve az asztmásokat is –, a nagymértékben elhízott személyek, főleg ha cukorbetegségük is van, a szívbetegek, stb.) és a várandós kismamák.

– Mit tehetnek a családok, a diákok és az iskolai dolgozók az influenza megelőzése érdekében?
o Köhögéskor, vagy tüsszentéskor tartson zsebkendőt a szája és az orra elé (ha épp nincs kéznél, akkor is inkább a könyökhajlatába, és ne a tenyerébe köhögjön/tüsszentsen). Ezzel megelőzhető, hogy mások elkapják a fertőzést. Javasolt az eldobható papír zsebkendő használata.
o Használat után a zsebkendőt dobja a szemétgyűjtőbe, vagy ha ez nem elérhető, akkor az eldobásig lehetőség
szerint tartsa egy zárható tasakban.
o Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal, különösen köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő
kidobása után. Ezzel megakadályozhatja, hogy a kezéről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra,
felületekre, onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek. Az alkohol-bázisú kézfertőtlenítők is hatékonyak.
Ne érintse a szemét, orrát vagy száját a piszkos kezével.
o Influenzajárvány idején kerülje az egyébként szokásos üdvözlési formákat (kézfogás, puszi), amelyek szintén
növelik a megfertőződés kockázatát.
o Lehetőség szerint kerülje a betegekkel való kontaktust.
o Rendszeresen tisztítsa meg a gyakran használt tárgyakat, a sok ember által megérintett felületeket (pl. asztal,
számítógép billentyűzete stb.).
o Zárt terekben gondoskodjon a gyakori alapos szellőztetésről.
o Amennyiben az influenza tüneteit észleli magán, maradjon otthon és tartson távolságot másoktól, ezzel is védve őket a megfertőződéstől.
o Amennyiben influenzaszerű tünetei vannak, használjon eldobható szájmaszkot olyankor, amikor feltétlenül
szükséges a lakását elhagynia, vagy másokkal közeli kontaktusba kerül, esetleg betegvizsgálatra várakozik. Ezzel megelőzheti mások megfertőzését.
o Járvány esetén lehetőség szerint kerülje a zsúfolt helyeket, különösen a zsúfolt zárt helyiségeket, a liftek
használatát. Ha módja van rá, tartson nagyobb – minimum 1 méter – távolságot más személyektől.

– Hogyan védekezhetnek az influenza ellen azok a várandós kismamák, akik oktatási intézményben dolgoznak?
Azokra a várandós nőkre, akik oktatási intézményben dolgoznak, ugyanazok az iránymutatások vonatkoznak, mint másokra, beleértve a megelőző intézkedéseket, és azt is, hogy maradjanak otthon, amennyiben influenzaszerű tüneteket észlelnek magukon. Ugyanakkor a kismamák fokozott kockázatnak vannak kitéve az influenza szövődményeit tekintve, ezért influenzaszerű tünetek esetén javasoljuk, hogy haladéktalanul forduljanak orvoshoz, hogy mielőbb elkezdhessék a vírusszaporodást gátló gyógyszeres kezelést.

– Milyen lázcsillapítókat javasolt adni a beteg gyermeknek, és hogyan kell ezeket adagolni?
Többféle lázcsillapító gyógyszer kapható vény nélkül a gyógyszertárakban, különféle hatóanyag-tartalommal. Ezek a gyógyszerek egyrészt lázcsillapító, másrészt fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. A szalicilát tartalmú készítmények alkalmazása nem javasolt influenzás gyermekeknek azért, mert egy ritka, de súlyos szövődményt okozhatnak. A gyógyszer kiválasztásakor az ismert gyógyszerallergiára is figyelemmel kell lenni. Nem gyógyszeres módja is van a lázcsillapításnak, pl. a hűtőfürdő. Javasolt a lázmérést a lázcsillapító gyógyszer adásának befejezését követően még legalább 24 óráig rendszeresen elvégezni.

– Mennyi ideig kell a beteg diákoknak, vagy iskolai dolgozóknak otthon maradniuk?
A jelenlegi helyzetben a javaslat az, hogy az influenzaszerű tünetekkel megbetegedett gyermek, vagy dolgozó maradjon otthon egészen a lázas állapot megszűnését, illetve a lázcsillapítók szedését követő 24 óra elteltéig. Ha a betegség lefolyása súlyosabb, akkor javasolt a legalább 7 napig tartó otthon tartózkodás. Kórházi kezelés esetén a lábadozás hosszabb időt vesz igénybe, és a kockázati csoportokba tartozóknál is érdemes legalább egy hétig otthon maradni.

– Otthon kell-e maradniuk a beteg gyerek szüleinek is?
Nem feltétlenül, hacsak nem kicsi még a gyermek, vagy a tünetei olyan súlyosak, hogy az orvos ezt tanácsolja. A
szülőknek azonban javasoljuk, hogy fokozottan figyeljenek a saját és a testvérek, vagy egyéb családtagok  egészségi állapotára, és influenzaszerű tünetek észlelésekor maradjanak ők is otthon a teljes gyógyulásig.

A várandós kismamák és az új influenza

– Veszélyes-e a kismamákra az új influenza vírus?
A hazai és nemzetközi adatok szerint eddig a terhes nők többsége enyhe tünetekkel betegedett meg az új influenza vírustól, és gyorsan meg is gyógyult. Az új influenza azonban képes arra is, hogy esetenként súlyos lefolyású megbetegedést okozzon várandós nőknél. Az eddigi nemzetközi vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a terhes nők fokozott kockázatnak lehetnek kitéve a pandémiás H1N1 influenza szövődményeit tekintve, és gyakrabban kerülnek kórházi kezelésre, mint az általános népességbe tartozók.

– Milyen problémákat okozhat? Milyen hatása lehet a magzatra?
Várandós nők esetén gyakrabban fordul elő súlyos lefolyás, szövődmények és kórházi kezelés. Az influenza vírus azonban a vérben többnyire nincs jelen, a méhlepényen is csak ritkán jut át, ezért közvetlen hatása a magzatra általában nincsen. Az influenza vírusok nem okoznak a magzatnál fejlődési rendellenességet. Az influenza megbetegedés egyik alapvető tünete, a magas láz azonban veszélyes lehet, pl. idegcsőzáródási rendellenességet okozhat az első trimeszterben, koraszülést az utolsóban.

– Mit tehet a kismama, ha úgy gondolja, hogy elkapta az új típusú influenzát?
A várandós nőkre ugyanazok az iránymutatások vonatkoznak, mint másokra, beleértve a megelőző intézkedéseket, és azt is, hogy maradjanak otthon, amennyiben influenzaszerű tüneteket észlelnek magukon. Ugyanakkor a kismamák fokozott kockázatnak vannak kitéve az influenza szövődményeit tekintve, ezért influenzaszerű tünetek esetén javasoljuk, hogy haladéktalanul forduljanak orvoshoz, és mielőbb kezdjék el a vírusszaporodást gátló gyógyszeres kezelést.

– Hogyan kell kezelni a kismamát? Milyen gyógyszereket szedhet?
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint várandós nők számára az új influenza megbetegedés gyanúja esetén késedelem nélkül biztosítani kell a vírusszaporodást gátló gyógyszerekhez való hozzáférést, mivel ők az átlag népességnél jóval sérülékenyebbek az pandémiát okozó influenza fertőzéssel szemben. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA - European Medicines Agency) útmutatója szerint ezek a gyógyszerek alkalmazhatóak pandémia során az influenza kezelésére várandós nők esetében, továbbá a szoptatás ideje alatt is, mivel a kezeléssel járó előnyök egyértelműen meghaladják annak kockázatát.

– Hogyan csillapítsa a lázát a kismama?
A megbetegedés tüneteként jelentkező magas lázat mindenképpen kezelni kell lázcsillapító gyógyszerekkel. Többféle lázcsillapító gyógyszer kapható vény nélkül a gyógyszertárakban, különféle hatóanyag-tartalommal. Ezek a gyógyszerek egyrészt lázcsillapító, másrészt fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. A vásárlás előtt érdemes konzultálnia nőgyógyászával, háziorvosával a megfelelő szer kiválasztásáról. A lázcsillapítók közül is elsőként a paracetamol ajánlható, de az acetilszalicilsav is adható a várandóság utolsó hónapját kivéve. Ezeknek a lázcsillapítóknak nincs káros hatása a magzatra. Nem gyógyszeres módja is van a lázcsillapításnak, pl. a hűtőfürdő, priznic, amelyet alacsony láznál önmagában, magasabb láznál pedig kiegészítésként javasolt alkalmazni a gyógyszeres lázcsillapítás mellett. A gyógyszer kiválasztásakor az ismert gyógyszerallergiára is figyelemmel kell lenni.

– Kaphat-e védőoltást a kismama?
A várandós nők számára is ajánlott az influenza elleni védőoltás. Nincs ellenjavallata a várandóság alatti oltásnak, mivel maga az influenzavírus nem okoz fejlődési rendellenességet, ráadásul a vakcina elölt vírusokat tartalmaz, és sok éves használata után sem találták a magzatra ártalmasnak. Az influenza elleni oltásnak az elsődleges célja az anyai halálozás, illetve súlyos kimenetelű szövődmények megelőzése. Az influenza-oltás azonban nem jelent teljes védelmet, ezért a beoltottak egy részében az oltás ellenére is előfordulhat megbetegedés. Ennek következtében a megelőző-higiénés szabályokat védőoltást követően is javasolt betartani, továbbá influenzaszerű tünetek észlelésekor azonnal fel kell venni a kapcsolatot a kezelőorvossal, aki mérlegelni fogja a vírusszaporodást gátló gyógyszeres kezelés mielőbbi megkezdését ezekben az esetekben is.

A védőoltásról

– Mikor lesz elérhető az oltóanyag Magyarországon?
Október első hetétől a szövődmények által fokozottan veszélyeztetettek számára a háziorvosnál elérhető a térítésmentes oltóanyag. Ezt követően patikai forgalomba kerül a vényköteles vakcina is.

Kis és hol juthatnak az ingyenes védőoltáshoz?
A magyar állam a következőknek ajánlja fel a térítésmentes vakcinát, melyet a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az iskolaorvosi, a foglalkozás-egészségügyi orvosi szolgálatnál kérhető:

1. ÜTEM
– Hat hónaposnál idősebb, súlyos betegség kockázatának kitett, a szezonális influenza által is veszélyeztetett csoportok (az oltásokat a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknél kell megkezdeni):
· krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek
· kóros elhízás vagy neuromusculáris betegség miatt korlátozott légzési funkciójú betegek;
· szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magas vérnyomás betegséget);
· veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotban szenvedő betegek (beleértve a     HIVpozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is);
· krónikus máj- és vesebetegek;
· anyagcsere betegségben szenvedők, pl. diabetes
– Várandós nők, valamint azok, akik a következő néhány hónapban tervezik, hogy teherbe esnek.
– Egészségügyi vagy ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, lakóotthonok dolgozói, továbbá ezen intézményekben huzamosabb ideig ápolt/gondozott 6 hónaposnál idősebb személyek.
– A lakosság biztonságát és alapvető ellátását szolgáló, illetve a kritikus infrastruktúrát működtető személyek (300 000 fő)

2. ÜTEM
Egészséges gyermekek védőoltása kampányoltások révén:
– 6- 36 hó közötti, közösségbe járó csecsemők és kisgyermekek és az intézmények dolgozói
– A nevelési, oktatási intézményekbe járó 14 éven aluli gyermekek és az oktatási intézmények dolgozói, továbbá a kollégiumban lakó diákok.

3. ÜTEM
A 6 hónapos, vagy annál fiatalabb csecsemőkkel egy háztartásban élők.

– Miért adható ki ilyen gyorsan az OGYI törzskönyv és a forgalombahozatali engedély az influenza oltás esetében?
A pandémiás influenzát okozó (H1N1) vírus elleni oltást egy ún. mock up (modellvakcina) vakcina engedélyét
felhasználva engedélyezik a gyógyszerengedélyező hatóságok, eképpen az OGYI is. Ez azt jelenti, hogy a készítményt már elkezdik kifejleszteni még a járvány terjedése előtt. Modellként általában a H5N1 vírustörzset használják, mivel ez az az influenzatörzs, amelyik leginkább hasonlít a pandémiát okozó vírushoz, egyik szezonális influenzavírussal sem azonos, és világjárványt okozhat.
A pandémiás H1N1 vírus beazonosítását követően a hazai gyártó is megkapta a járványt okozó új vírustörzset
(A/California/7/2009 (H1N1)-szerű NYMC X-179A ) az amerikai (atlantai székhelyű) Betegségmegelőzési és Járványügyi Központtól és áttért a modell vakcináról a pandémiás oltóanyag kifejlesztésére., amihez a modell vakcinához végzett vizsgálatok egy részét is felhasználta.
Az engedélyezési eljárás folyamán az OGYI által már forgalomba hozatalra engedélyezett H5N1-es vírustörzset
(madárinfluenza) tartalmazó Fluval P prepandémiás monovalens influenza vakcina engedélyének módosítására
úgynevezett törzsváltásra - került sor a vakcinába beépített vírustörzs megváltoztatása miatt. Módosítási eljárás esetén egyik készítmény sem kap új számot. A H5N1 -re kifejlesztett oltóanyag neve egyébiránt: Fluval H5N1, nem Fluval P.

Miért nem azonos az OGYI honlapján szereplő betegtájékoztató azzal, ami a készítmény dobozában található?
Ahhoz, hogy a gyártó elegendő mennyiségű oltóanyagot tudjon előállítani, még a járvány tömeges elterjedése előtt, a gyártás, készletezés még a végleges forgalomba hozatali engedélyezés előtt elkezdődött. Közben a hasonló pandémiás vakcinákra vonatkozó tudásanyag folyamatosan fejlődött. Ezért nem azonos a dobozban lévő betegtájékoztató az OGYI által elfogadott jelenleg érvényes betegtájékoztatóval, amely az OGYI honlapján érhető el.

– Mi a különbség az EU-ban centralizált eljárással forgalmazott és a hazai készítmény között?
A leglényegesebb különbség, hogy ezekkel a vakcinákkal – szemben a hazaival – egyáltalán nem végeztek embereken klinikai vizsgálatokat, csak utólag dolgozzák fel a mellékhatásokra és a hatásossági jellemzőkre kapott adatokat. Mindegyik vakcina ugyanabból a vírustörzsből készült, a különbség az előállítás technológiájában van.

– Mi a különbség a split vakcina és a teljes elölt vírustörzs között?
A split vakcina a vírus egy darabjából készül, a teljes vírus-vakcina a teljes előlt vírusból. Feltételezték, hogy a splivakcinák kevesebb szennyezést tartalmaznak. De mit látunk az adott esetben? A 3 EU-s vakcina közül az egyik teljes vírus-vakcina (mint a mienk!), adatok hiányában egyiket sem javasolják gyermekeknek s a split-vakcinát ugyanúgy nem ajánlják tojásallergiában szenvedőknek, mint a mi teljes vírus-vakcinánkat. Nálunk októberben befejeződnek 6 hónapos-3 éves gyermekek – egyébként nagy elővigyázattal és teljesen etikusan végzett – vizsgálatai. Ezek eredménye dönt, nem általános vélemények.

– Mikortól kaphatók az EU-vakcinák a hazai gyógyszertárakban?
A „centralizált”, (ilyenkor az Európai Unió gyógyszerértékelő hatósága végzi az értékelést és az Európai Bizottság adja ki az engedélyező határozatot) eljárással engedélyezett készítmények az Európai Unió összes tagállamában rendelkeznek érvényes forgalomba hozatali engedélyezéssel. De a tényleges forgalmazásról a gyártó szabadon dönt. Így erre a kérdésre a gyártók tudnak választ adni.

– Miért van ekkora bizonytalanság az új influenza elleni védőoltás körül?
Az influenza világjárvány és ezzel együtt az új influenza elleni védőoltási kampány megkülönböztetett figyelmet kap Magyarországon éppúgy, mint külföldön. Természetes, hogy az embereknek erről véleményük van és felteszik a kérdéseiket. A médiában napi szinten vezető hír az új influenza és a megelőzése. Az influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatos reakciók nem meglepőek, számítottunk rá. Arról van szó, hogy ez egy fontos kérdés, és sok embernek van róla véleménye, amellyel részben egyet tudunk érteni, részben pedig nem.

– Miért van szükség az új influenza ellen új védőoltásra?
Azért, mert az influenza megelőzésére a jelenleg rendelkezésünkre álló módszerek közül a védőoltás a leghatékonyabb. Továbbá azért, mert ez egy új vírus, és a szezonális influenza elleni védőoltás nem hatásos ellene. Az új influenza elleni védőoltás alkalmazását valamennyi mértékadó nemzetközi szakmai szervezet ajánlja. Azt mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a védőoltásokat nagyon sokan várják. Hónapok óta szinten minden médiaszereplés, vagy egyéb fórum során felteszik a kérdést: mikor lesz már védőoltás. Évek óta készülünk a világjárványra, és a felkészülésnek egy nagyon fontos eleme a védőoltás. Nagyon hamar felismertük azt, hogy influenza világjárvány idején influenza elleni védőoltáshoz jutni nagyon nehéz lesz a világpiacon. A világ éves vakcina termelő kapacitását jelenleg évi 2,5-3 milliárd dózisra becsülik. Ez jóval kevesebb, mint a Föld népessége, főleg ha hozzátesszük azt, hogy jelenleg az oltóanyagok többségét két dózisban kell adni. A világon tehát nagyon sok olyan ember van, aki – bár szeretne – nem tud majd hozzájutni az új influenza elleni védőoltáshoz. Szeretnénk, ha Magyarországon ez a helyzet nem fordulhatna elő.

– Mi a helyzet Európa többi országában?
Európában is nagyon heterogén a különböző országok helyzete. Eddig két oltóanyagot engedélyezett az EMEA
tudományos szakvéleménye alapján az Európai Bizottság, a harmadik oltóanyag engedélyezése talán egy-két héten belül várható. Európában is a legtöbb ország előre lekötött (jóval az engedélyezést megelőzően) oltóanyag kapacitásokat a gyártóknál, de szép számmal vannak olyan országok is, akik semmilyen szerződéssel nem rendelkeznek egyelőre (5 ország), illetve akiknél a tárgyalások még folyamatban vannak (8 ország). Mivel Magyarország saját oltóanyag kapacitással rendelkezik, ezért előnyös helyzetben van a többi országgal szemben egyrészt az oltóanyag árát, másrészt a lekötött mennyiségeket (6 millió dózis), másrészt a gyártási és engedélyezési folyamat felgyorsításának lehetőségét tekintve.

– Sokan gondolják úgy, hogy a magyar vakcina kipróbálására és engedélyezésére nem szántak elegendő időt.
Az influenza világjárványra való felkészüléskor került sor egy gyorsított engedélyezési eljárás kidolgozására. Erre azért van szükség, mert a világjárvány leküzdése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a védőoltás időben a rendelkezésre álljon. Ilyen gyorsított eljárás nemcsak Magyarországon létezik, hanem pl. az EU-ban is. A Bizottság által engedélyezett illetve engedélyezés alatt álló vakcinák is un. mock up vakcinák, ahogy a magyar Fluval P is. Ez azt jelenti, hogy ezek nem egy teljesen új vakcinák, hanem már korábban átmentek egy engedélyezési folyamaton. A világjárványra történő felkészülés idején ugyanis kidolgozták a technológiát egy potenciálisan világjárványt okozó influenza vírus elleni vakcinára, amely akkor történetesen a H5N1 vírus volt. Ennek át kellett mennie egy engedélyezési folyamaton. Amikor egy új vírus megjelenik, akkor csak a vírust kell kicserélni az oltóanyagban, minden más marad. Ezt követően még mindig szükség van különböző ellenőrző vizsgálatokra, de már jóval kevesebbre, mint ha egy teljesen új oltóanyag kerülne kipróbálásra.

– Miért ellenzik az új influenza elleni védőoltásokat olyan sokan?
Az oltást ellenzők nem alkotnak homogén csoportot. Többségükkel már korábban is találkoztunk, egyéb témák kapcsán, jól ismerjük őket. Hasonló csoportok a világ minden országában működnek, az utóbbi időben az uniós egyeztetéseken is szóba kerülnek az interneten terjesztett anyagok, amelyek többféle nyelven, de lényegében hasonló tartalommal készülnek. Hasonlóan terjednek ezek a számítógépes vírusokhoz…
Legalább négyféle különböző oltásellenes csoportot különböztethetünk meg.
1. Általában az oltásellenesek, akik nem csak az influenza elleni védőoltásokat támadják, hanem valamennyi
oltást – ez nem egy új csoport, régóta ismerjük őket, főleg az életkorhoz kötött védőoltásokkal kapcsolatban
voltak eddig aktívak. Mára már egyértelmű, hogy jogi értelemben az életkorhoz kötött védőoltások
Magyarországon nem támadhatók (pl. Alkotmánybírósági határozat, lezárt peres ügyek). A védőoltásszkeptikusok azonban továbbra is aktívak.
2. Azok, akik ezt az eseményt politikai célokra használják fel.
3. Azok, akiket üzleti érdekek motiválnak. Ők nem a védőoltást, hanem más módszereket ajánlanak, véletlenül
éppen a saját termékeiket a megelőzésre.
4. Az új influenza elleni védőoltásban nem bízók, kételkedők – akik nem kellően tájékozottak, további
információkat szeretnének megtudni, illetve akiket elbizonytalanítanak a különböző forrásból érkező
ellentmondásos információk.

– Mit tesz az ÁNTSZ azért, hogy az emberekben csökkentsék a bizonytalanságot?
Azt nem tudjuk vállalni, hogy mindenkit egyenként győzzünk meg. Vannak olyanok, akiknek erre nincs is szükségük, mert pontosan tudják, hogy miért van szükség a védőoltásokra. A másik csoportba tartozók pedig szintén meg vannak győződve, de éppen az ellenkezőjéről. Őket valószínűleg nem fogjuk tudni meggyőzni. Van azonban egy közbülső csoport, akik még nem döntöttek. A feladatunk az, hogy őket segítsük a döntésben.

Tévhitek

Tévhit, hogy az influenza egészségeseket nem betegíti meg.
Eddig közel 4500 halálesetről tudunk a világon, akik az új influenza vírus okozta fertőzésben szenvedtek. Európában eddig 184 haláleset történt. A halálesetek többsége a 25-64 évesek között fordult elő, a meghaltak 47-60%-a fokozottan veszélyeztetett csoportokból került ki. A többieknek nem volt alapbetegségük. A tapasztalatok megerősítették, hogy a nagyszámú enyhe megbetegedés mellett ritkán, de számítani kell nagyon súlyos lefolyású megbetegedésekre. Az északi féltekén még csak most kezdődik az influenza szezon. Minden okunk megvan arra, hogy fokozott óvintézkedéseket vezessünk be, mert sok ember fogja elkapni az influenzát az idei szezonban, és bár a többségük valóban enyhe tünetekkel betegszik majd meg, mintegy 0,5-1% kórházi kezelésre kerül a súlyos lefolyás miatt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy ki ez az 1%.

Tévhit, hogy az influenza ellen elegendő vitaminokkal védekezni.
Az influenza elleni védekezés fontos része az immunrendszer erősítése. A vitaminbevitel, az egészséges táplálkozás, a mozgás mind-mind fontos eleme az aspecifikus védekezésnek, a szervezet erősítésének. Ez persze nem feltétlenül elég a fertőzés kivédésére, azonban segít a gyorsabb gyógyulásban.
A vitaminkúrák általában csak akkor hatásosak, ha valaki vitaminhiányban szenved. Az általános populáció számára azonban – főleg megelőző jelleggel – a nagy dózisú vitaminszedés nem ajánlott.
Egy 29 vizsgálat eredményeit áttekintő tanulmány megvizsgálta, hogy el lehet-e kerülni az influenzaszezonban gyakran előforduló hurutos/megfázásos megbetegedéseket C-vitamin szedéssel. Az eredmények alapján a nagy dózisú C-vitamin  szedés megelőző jelleggel nem ajánlott az általános népesség körében, mert a hatékonysága nem bizonyított
Nincs tudományosan megalapozott bizonyíték arra sem, hogy pl. a homeopátiás készítmények hatékonyak lennének az influenza megelőzésére, bár egyes eredmények szerint a betegség lefolyásának idejét kissé lerövidíthetik
A védőoltások szerepe a fertőző betegségek visszaszorításában egyértelmű. Jelentős eredményeket a fertőző betegségek visszaszorításában, mint pl. a feketehimlő eradikálását a földről, csak ezeknek a segítségével lehet elérni.

Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás veszélyesebb, mint maga az új, világjárványt okozó influenza

  • Az influenza megbetegedés kockázata a 2009-2010-es influenza szezonban: 1:25-30

Kórházi kezelés, tüdőgyulladás max. 1:100
ITO, lélegeztetés max. 1:250
Halál max. 1:1000

  • A védőoltás kockázata

Gyakori mellékhatás (≥1:100 és <1/10): fájdalom, erythema, duzzanat és az oltás helyén; fáradtságérzet, rossz közérzet.
Nem gyakori (≥1:1000 és <1:100: fejfájás, arthralgia, verítékezés, láz, myalgia.
Ezen reakciók mindegyike enyhe és rövid lefolyású volt, kezelés nélkül is 1-2 napon belül elmúltak. Súlyos mellékhatást nem tapasztaltak a klinikai vizsgálatok során.
Egyéb súlyos reakciók csak nagyon ritkán fordulhatnak elő. Guillain Barré sy. Ha van is többlet kockázat, az sem több 1:1 000 000-nál
allergiás reakció: 1:1 000 000
halál: nem bizonyított

Tévhit: Az influenza elleni védőoltás nem biztonságos
Az influenzaoltással kapcsolatban óriási tapasztalat áll rendelkezésre, mivel a világon több millió, ezen belül
Magyarországon mintegy egymillió ember kapja meg ezt az oltást éventeiv. Az oltás jól tolerálható, eltekintve az
esetenkénti kisebb fájdalomtól és duzzanattól az oltás helyén. Ritkán azonnali típusú allergiás reakció, mint pl. urticaria, angio-oedema, bronchospasmus, anaphylaxia is kialakulhat az oltással kapcsolatban, amelyet a leggyakrabban az oltóanyagban nyomokban található reziduális tojás proteinek okoznak. Egyéb szövődmények, különösen a Guillain-Barré Szindróma (GBS) előfordulását az influenza elleni oltással összefüggésben széles körben vizsgálták. A GBS előfordulását először 1976-ban írták le a sertés influenzaoltással kapcsolatban.  Nem sikerült azonban ok-okozati összefüggést bizonyítani az ezt követő oltóanyagok és a GBS között. Egy másik, Egyesült Államokban elvégzett eset-kontroll vizsgálat szintén az influenzaoltás és az azt követően esetlegesen kialakuló GBS összefüggését vizsgálta. A szerzők megállapították, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem zárható ki teljesen, hogy influenzaoltást követően megnő a GBS kockázata, de a kockázatnövekedés rendkívül alacsony: számításaik szerint 1 millió oltásonként csupán 1 többlet GBS várható14. Ez pedig sokkal kisebb kockázatot jelent az oltottakra nézve, mint az influenza súlyos szövődményei. Az orvosi szakirodalomban szövődményeket is leírtak, mint pl. neuralgia, oculo-respiratorikus szindróma, paraesthesia, átmeneti trombocitopénia, de ezek csak extrém ritkán fordulnak elő. A védőoltásokkal kapcsolatban előforduló fokozott oltási reakciót, szövődményt, balesetet jelenteni kell az ÁNTSZ területileg illetékes kistérségi intézetének, és ezek minden esetben kivizsgálásra kerülnek. Az influenza elleni védőoltásokat követő esetleges szövődmények tekintetében a termékfelelősség a gyártót, a védőoltás szakszerű alkalmazásának felelőssége az oltó orvost terheli. Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás kötelező, ezt az ÁNTSZ rákényszeríti az emberekre. A fertőző betegségek elleni tevékenységünk során alkalmazott primér prevenciós eszköztárunk egyik legfontosabb összetevői a védőoltások.

A magyar védőoltási rendszer több pilléren nyugszik:
· Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások
· A megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások
· A megbetegedési veszély esetén ajánlott védőoltások – az influenza elleni védőoltás ebbe a csoportba tartozik
· Valamint a külföldi utazással kapcsolatos védőoltások.

Az influenza elleni védőoltás esetén a beavatkozás egyénre szabott. Meghatározó az egyéni motiváció, és mivel a rizikócsoportoknak ajánljuk fel, akik veszélyeztetettek a súlyos lefolyásra, kedvező eredmény-kockázat arány is.
Ugyanakkor tudjuk, hogy hatalmas lehetőségek vannak az influenza elleni védőoltási programunk szempontjából a teljes népesség szempontjából is, ugyanis a lakosság 60%-nak a védőoltása már elegendő ahhoz, hogy az influenza terjedését is visszaszorítsuk vele. A populációs szintű védelem azt jelenti, hogy azok számára is védelmet jelent az oltás, akik saját maguk nem oltottak, mert nem lesz kitől megkapniuk a vírust. Az a cél tehát az, hogy minél magasabb átoltottságot érjünk el. Amennyiben ugyanis az átoltottság nem elég magas, a kórokozók cirkulációja a populációban nem szorul vissza kellőképpen, és így időről-időre járványok fordulhatnak elő. Egy ok a védőoltásra az egyéni védelem, a másik ok pedig környezetünk védelme. Vannak ugyanis olyanok akik nem olthatók. Ők is fogékonyak a fertőzésekre, és az egyetlen esélyük a védelemre az, hogyha a körülöttük élő személyek nem fertőzik meg őket, azaz a populációs szintű védelmet élvezik.

Tévhit, hogy a fertőző betegségek, és így az influenza is megelőzhető a megfelelő higiénés viszonyokkal
Az effajta állítások igen gyakoriak az oltás ellenes irodalomban, és azt sugallják, hogy védőoltásokra nincs szükség. A fejlett társadalmi, gazdasági körülmények kétségkívül hatással vannak a betegségek   visszaszorítására. A jobb tápláltsági állapot, az antibiotikumok és egyéb gyógymódok fejlődése növelte a betegek túlélési esélyeit. A kevésbé zsúfolt életkörülmények csökkentették a betegségek átvitelének esélyét, az alacsonyabb születésszám pedig csökkenti a fogékony kontaktok számát a családon belül.
A járványos gyermekbénulás elleni sem elegendők a jó higiénés viszonyok. A Salk és Sabin vakcina bevezetése előtt évente átlagosan 550 eset fordult elő, akik közül 45-en meg is haltak. Kétségtelenül a kétféle vakcinának köszönhető, hogy 2002-ben a WHO az Európai Régiót polio mentessé nyilvánította. A HiB védőoltás egy másik jó példa. Nézzük pl. az Egyesült Államok helyzetét. A HiB megbetegedések ugyanis a 90-es éveket megelőzően fordultak elő nagyobb számban, mielőtt a konjugált vakcinákat bevezették volna. A korábban használt poliszacharid vakcinákat ugyanis éppen a 2 éven aluliaknál nem lehetett alkalmazni, akik között ez a betegség a leggyakrabban előfordult. Magyarországon is hasonló tendenciáról számolhatunk be. Mivel a jelenlegi higiénés helyzet nem különbözik jelentősen a 90-es éveket megelőző évekétől sem nálunk, sem az Egyesült Államokban, így nagyon nehéz a HiB betegségek jelentős visszaszorulását a védőoltásokon kívül egyéb tényezőknek tulajdonítani. A fertőző betegségek visszaszorulása nem egy időben zajlott le, így ez szintén azt bizonyítja, hogy a higiénés helyzet javulása önmagában nem elegendő a fertőzések jelentős mértékű visszaszorításához.

Tévhit, hogy a védőoltásoknak sokféle káros mellékhatása lehet: megbetegedéseket okozhatnak, akár halált is – nem beszélve a hosszú távú káros következményekről, amelyeket nem is ismerünk teljesen.
A védőoltások valójában nagyon biztonságosak, a nem kívánt következményeket jócskán túlszárnyalja az általuk
biztosított egészségnyereség.  A legtöbb oltásokkal kapcsolatos nem kívánt esemény az oltási betegség kategóriájába esik, melyek csupán átmeneti, enyhe kellemetlenséggel járnak. Súlyosabb mellékhatások az oltási szövődmények, melyek igen ritkán fordulnak elő. Oltásokkal összefüggésbe hozható haláleset pedig olyan ritkán fordul elő, hogy statisztikai értelemben vett kockázat ezekből az adatokból szinte nem is számítható.
Az oltásokkal kapcsolatos adverz reakciókat minden esetben jelenteni kell, és alaposan meg kell vizsgálni, hogy valóban a védőoltás okozhatta-e azokat.

A thiomersallal kapcsolatos tévhitek
A thiomersal egy etil-higany tartalmú vegyület. Tartósítószerként alkalmazzák néhány oltóanyagban. Az egyes
oltóanyagokban igen kis mennyiségben található thiomersal egészségkárosító hatására semmilyen bizonyíték nincs A védőoltások biztonságával foglalkozó Globális Tanácsadói WHO Bizottság (GACVS) 2003 augusztusi állásfoglalása szerint: Nincs bizonyíték az egyes oltóanyagokban alkalmazott thiomersal (etil-higany) expozíciójának toxikus mivoltára. A Bizottság a legújabb pharmakokinetikai vizsgálatok alapján megállapította, hogy biztonságossági szempontok alapján nincsen ok a thiomersal tartalmú oltóanyagokkal folytatott oltási gyakorlat megváltoztatására Az állásfoglalása alapján a magyarországi védőoltási gyakorlatban thiomersal tartalmú vakcinákat veszély és következmény nélkül használtathatjuk.

Tévhit a védőoltások és az autizmus kapcsolata
Már évekkel ezelőtt lezárultak az autizmusra vonatkozó nemzetközi szakmai viták, mégis ez a kérdés újra és újra előkerül. Ez a történet úgy kezdődött, hogy egy hipotézisre alapuló vélemény médianyilvánossága Angliában pánikhangulattal és azzal a következményekkel járt, hogy visszaesett az oltások száma, amelynek következtében halálozásokkal is járó kanyarójárvány alakult ki. Időközben Angliában legalább 6 széleskörű vizsgálat bizonyította a hipotézis megalapozatlanságát.

Az oltottak is megbetegedhetnek influenzában
Ezt az érvet általában bizonyítékul szokták felhozni arra, hogy a védőoltások nem hatásosak. Az, hogy az oltottak néha megbetegedhetnek influenzában, önmagában igaz is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az oltás nem hatásos. Egyrészt: nem ismerünk olyan oltóanyagot, amely 100 %-os védettséget nyújtana. Az oltóanyagban található vírus ugyanis előzőleg elölik. Az egyéni érzékenység és immunválasz miatt nem minden oltottban történik meg a megfelelő immunválasz. Attól, hogy az oltás 100-ból csak mondjuk csak 70-80 influenza megbetegdését véd ki, még nem jelenti azt, hogy nem hatásos. Ráadásul azoknál, akik a védőoltás ellenére mégis megbetegednek, enyhébb lefolyású lesz a megbetegedés. Az epidemiológiai vizsgálatok eredményei alapján ugyanis azt mondhatjuk, hogy az influenza elleni védőoltás hatásos a betegség súlyos lefolyásának, a kórházi kezelésnek és a halálozásnak a kivédésére is.

Tévhit, hogy lehetnek olyan oltóanyag gyártási tételek, amelyek az átlagosnál több szövődményt, halált okoznak. A szülőknek résen kell lenniük, nehogy ezekből a gyártási tételekből származó oltóanyagot adjanak be gyermeküknek.
A veszélyes szállítmányok koncepciója ebben a szövegösszefüggésben téves. Az oltóanyagot ugyanis gyártási tételenként szabadítják fel. A védőoltást követő nem várt eseményeket nyomon követő rendszerek azokat az eseményeket rögzítik, amelyek feltételezhetően kapcsolatba lehetnek az oltásokkal, legalábbis időben. Tartózkodni kell azonban attól, hogy ok-okozati összefüggést tulajdonítsunk nekik. Más szóval: az oltásokat követő reakciók nem jelentik azt, hogy azokat valóban az oltás okozta. Ezért ezeket az eseményeket részletesen ki kell vizsgálni. Másrészt a gyártási tételek sem azonosak. Vannak köztük kisebbek és nagyobbak. Az abszolút számok ezért sem értékelhetők önmagukban. Az oltóanyag termelés jellemzője, hogy minden technikai haladás ellenére a konzervatív szemlélet és szabályok dominálnak. A termelő felelőssége a minőségbiztosítás, a GMP (Good Manufacturing Production) technika alkalmazása. Ennek keretében a közti és végtermékek hatásosságát és ártalmatlanságát vizsgálják. Az állami oltóanyag ellenőrzés egyik fontos lépése a törzskönyvezés, amely a WHO követelményeinek is megfelelő szempontok szerint vizsgálja a készítményeket, és javaslatot tesz az OTH-nak forgalomba hozatali engedély kiadására. A felszabadítás nem más, mint a törzskönyvezett készítmények gyártási tételeinek laboratóriumi ellenőrzése  a forgalombahozatal előtt.
Az oltóanyag ellenőrzés nem ér véget a piacra kerüléssel. A postmarketing surveillance fázisában a szövődmények bejelentésének regisztrálása, kivizsgálása, a hatásosság figyelemmel követése a feladat. Indokolt esetben javasolhatják a készítmény forgalomból történő kivonását, sürgős esetben azonnali letiltását.

Tévhit, hogy az oltóanyagok alkalmazása növeli a mellékhatások kockázatát, és túlterheli az immunrendszert. Jobb a fertőzéseken természetes úton átesni.
A szervezetünk nap, mint nap különböző antigéneknek van kitéve. Egy felső légúti vírusos fertőzés egyszerre minimum 10-15-féle antigén szervezetbe jutását is jelentheti. Ezeknek a normál fertőzéseknek tükrében valószínűtlennek tűnik, hogy az néhány antigén az oltóanyagokban számottevően megterhelné az immunrendszert, vagy hogy immunszuppressziót okozna.

NÉHÁNY FONTOS INFORMÁCIÓ A THIOMERSALRÓL

A thiomersal (esetenként thimerosalnak is nevezik) oltóanyagokban használt higany alapú tartósítószer.
Az ilyen módon tartósított oltóanyagokban a higanytartalom nagyon alacsony és nincs semmilyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy egészségkárosodást okozna. Ennek ellenére a thiomersalt a legtöbb oltóanyagból kivonták. A gyerekeken és felnőtteken végzett vizsgálatok az oltóanyagokban használt thiomersalnak sem korai, sem késői káros hatását nem mutatták ki.

Mi a thiomersal?
A thiomersal egy szerves vegyület, amely etil higanyt tartalmaz. 1930 óta használják igen kis mennyiségben bizonyos oltóanyagok bakteriális és gombás fertőződésének megelőzésére. 1999-ben merült fel először az Egyesült Államokban, hogy a csecsemő és gyermekkori immunizációk során használt oltóanyagokban található összes higany mennyisége nem haladja-e meg a maximális higany bevitelre vonatkozó ajánlásokat. Azóta nagyon sok információt gyűjtöttek a thiomersalról.

Mi a higany?
A higany egy természetben is előforduló fém. A higany három formában fordul elő. Ezek a fémhigany, a szervetlen higany (amely megtalálható a természetben és az állati szövetekben), és a szerves higany (amelynek két leggyakoribb formája a metilhigany és az etilhigany). A higany különböző vegyületei megtalálhatóak a levegőben, a földben, a vizek üledékében és a halakban (legfőképpen a hosszú életűekben, pl. a cápákban), és használják még az iparban, a fogak tömőanyagaiban, hőmérőkben és oltóanyagokban is.
A két szerves formája a higanynak a metilhigany és az etilhigany (ez utóbbi van tehát a thiomersalban) sok szempontból hasonlóak, de vannak köztük fontos különbségek is. A metilhigany emberi szervezetre sokkal veszélyesebb; raktározódik a szervezetben, mivel a szervezetből való kiürülésének az ideje - amit a felezési idő jelez - körülbelül 50 nap. Az etilhigany (a thiomersalban) nem raktározódik a szervezetben ilyen mértékben, mivel a felezési ideje körülbelül 7 nap. Az etilhigany gyorsan átalakul a szervezetben szervetlen higannyá, amely a bélcsatornán keresztül kiürül. A higanyvegyületek károsíthatják a központi idegrendszert, a bőrt, a vesét, de a toxikus hatások elsősorban a metilhiganyhoz köthetők.

Mennyire káros a higany?
A higany csak akkor károsítja az egészséget, ha a mennyisége egy bizonyos szintet elér a szervezetben. A mérgező hatás függ a bevitt higany mennyiségétől, és a testtömegtől. Az alacsony testtömegük miatt a csecsemők nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a felnőttek. Különböző országok szakemberei meghatározták a higanybevitel biztonságos határértékét, amely az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint 3,3 mikrogramm/kg/hét. Ezek az értékek azt a bevitelt jelzik, amely biztosan nem okoz károsodást és még biztonsági intervallumot is tartalmaznak. A számítások során pl. a legkisebb káros érték egy tizedét fogadják el határértéknek. Ráadásul ezek az értékek a metilhiganyra vonatkoznak, amely jóval mérgezőbb vegyület, mint az etilhigany.

Mennyire káros a védőoltásokban található higany?
Jelenleg az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokhoz alkalmazott oltóanyagok nagy része nem tartalmaz thiomersalt. Az MMR, IPV, HiB, BCG, Tetracoq védőoltások nem tartalmazzák ezt a tartósítószert. Jelenleg néhány influenza elleni oltóanyagban található alacsony mennyiségben. A jelenleg használt oltóanyagokban található higany mennyisége jóval alacsonyabb, mint a higanybevitelre vonatkozó ajánlások. Több vizsgálat is történt, amely meghatározta a csecsemők és kisgyermekek vérében a higanykoncentrációt thiomersal tartalmú oltóanyag beadását követően, de az eredmények szerint a vér higany szintje nem haladta meg a határértéket.
Több országban is használnak thiomersal tartalmú oltóanyagokat. Az Egészségügyi Világszervezetnek az Oltóanyag Biztonság Nemzetközi Tanácsadó Testülete (Global Advisory Committee on Vaccine Safety) megállapította, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a thiomersal tartalmú oltóanyagok mérgező hatást fejtenének ki csecsemőkben, gyermekben vagy felnőttekben, ezért egészségi kockázat miatt nincs szükség arra, hogy a thiomersal tartalmú oltóanyagokkal kapcsolatos jelenlegi védőoltási gyakorlaton változtassunk.

Milyen vizsgálatokat végeztek a thiomersal tartalmú oltóanyagok esetleges egészségkárosító hatásaira
vonatkozóan?
Több tanulmány is foglalkozott a kérdéssel Dániában, Svédországban, Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, amelyekben nem találtak összefüggést a fejlődési vagy neurológiai rendellenességek és az oltások között. 2004-ben az Egyesült Államok egy független tanácsadó testülete (Institutes of Medicine) leszögezte, hogy nincs összefüggés az autizmus és a thiomersal tartalmú oltóanyagok használata között. Szintén 2004-ben egy átfogó tanulmányt közöltek a thiomersal tartalmú oltóanyagok és az autizmus, valamint idegrendszeri károsodások esetleges összefüggéseiről, amelyet a nemzetközi Gyerekgyógyászat (Pediatrics) magazinban közöltek. A tanulmányok az autizmus, a szellemi visszamaradottság, beszédzavarok és figyelemzavarok előfordulását vizsgálták.

Összességében a bizonyítékok azt mutatják, hogy az autizmus és a szellemi károsodások nem függnek össze a thiomersal tartalmú oltóanyagokkal.
A szerzők azt is megjegyzik, hogy azok az epidemiológiai vizsgálatok, amelyek összefüggést feltételeztek, jelentős hiányosságokat mutattak a vizsgálat megtervezését, valamint a levont következtetések érvényességét tekintve

Miért kell mégis kivonni a thiomersalt az oltóanyagokból?
Annak ellenére, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az oltóanyagokban található thiomersal káros lenne, a gyártók mégis igyekeznek kivonni azt az oltóanyagokból. A higany és vegyületei ugyanis széles körben megtalálhatók a környezetben. A környezeti forrásokban, főleg élelmiszerekben (pl. halakban) található higany szintjének csökkentése nagyon nehéz, ugyanakkor ilyen módon is előfordulhat higany bevitele a szervezetbe. Éppen ezért világszerte arra törekszenek, hogy az élő szervezetek higany terhelése csökkenje, és ahol csak lehet, helyettesítsék azt egyéb, a környezetben könnyebben lebomló anyagokkal.
Forrás: Egészségügyi Világszervezet, valamint a CDC tájékoztatói
www.who.int, www.cdc.gov
*************
Az aktuális járványügyi helyzetről bővebb információkat a www.antsz.hu és a www.oek.hu weboldalon
találhatnak.
Amennyiben nem kapott minden kérdésére választ, hívja munkanapokon 8.00-16.00 óra, munkaszüneti napokon
9.00-13.00 óra között a 06-80-204-217 ingyenes telefonszámot.

WEB: zkarolyi, 2009-2016